A cserépkályha, a cserépkályha rendszerű kandalló, illetve betétes kandalló csak rendeltetésszerű használata esetén van mód arra, hogy élettartama hosszú legyen. Az elkészült kályhákat kb. egy hét száradás után lehet teljesen tisztára takarítani nedves (nem vizes) puha ruhával dörzsölve, csak kihűlt, hideg kályhát szabad tisztítani! A kályhatestet az élettartama alatt mindig így tisztítsuk, ezzel elkerülhető az idő előtti máz háriszosodás. A kályha vagy kandalló elkészültekor a kályhás köteles begyújtani a tűztérbe, meggyőződni róla, hogy a füst keresztül megy-e a kályhán, illetve a megfelelő huzatot ellenőrzi. Az építés befejezését követően a második naptól kezdődően kerülhet sor a kályha kifűtésére. A kifűtést az alábbiakban leírtak szerint kell elvégezni, mivel az építés során nagy mennyiségű víz is beépítésre került, és annak eltávolítása nagyon fontos a kandalló további teljesítménye, élete szempontjából. A kifűtéshez és a kandalló vagy cserépkályha tüzeléséhez mindig egy évet száradt, légyszáraz, lehetőleg keményfa tüzifát kell alkalmazni, a nyers fa nagyban rontja a teljesítményt, illetve elkátrányosítja a belső részeket, kormolja az ajtók üvegét. Az első begyújtás során először a kéménytisztító ajtót kinyitva, a kéményt előmelegítjük, majd a gyújtósnak megvágott, két marokkal egyszerre összefogható famennyiséget kell papírral meggyújtani és leégni hagyni újnyira nyitott ajtó, illetve nyitott levegőztető mellett. Naponta ezt kétszer meg lehet ismételni (reggel-este). Az első 12 napban a reggeli begyújtások előtt mindig célszerű a kéményt is előmelegíteni, hogy az esetleges gőzdugót így kinyomassuk a kéményből, s ezáltal megakadályozzuk a füst visszapöffenését. Az első napot köveőten minden nap növelni kell a gyújtósfa mennyiségét egy fél marok famennyiséggel. Az első hét elteltével a famennyiség leégése után a kályha vagy kandalló teljesen lezárható. A második hét elteltével lehet a kandallót ténylegesen begyújtani, már vastagabb fa gyújtóshoz való adásával.
|